Válasz a Magyar Természetvédők Szövetségének nyilatkozatára

A napokban jelent meg a Veszprém Megyei Bíróság döntése kapcsán a Magyar Természetvédők Szövetségének nyilatkozata a Balatoni Kapu és a Kenderföldekre tervezett beruházás ügyében. A bíróság megismételt eljárásra kötelezte a Veszprém Megyei Kormányhivatalt a Balatoni Kapu projekt esetében. Az ügyben számos, információhiányból adódó, ténybeli tévedés jelent meg. Ezeket szeretnénk most a beruházások történetének ismertetésével és adataival helyre tenni; remélve, hogy a jövőben korrekt információk látnak napvilágot a tihanyi rév környékének rehabilitációjáról.

A révnél tervezett Balatoni Kapu önkormányzati projekt, amelyet pályázati forrásból kíván megvalósítani Tihany Község Önkormányzata. A Kenderföldeken, a Cordia beruházása magánerőből valósulhat meg. A helyi önkormányzat a Cordia beruházását csak a helyi építési szabályzaton (HÉSZ) keresztül befolyásolhatja, illetve a településképi előírásoknak való megfelelés vizsgálatában és a hozzájárulás kiadásában kompetens. Az építési engedély megadására, az építkezés ellenőrzésére a kormányhivatalok jogosultak.

Ez az 5,37 hektáros területrész már közel negyven éve építési területnek volt kijelölve, a nyolcvanas évek óta pedig turisztikai, szállodaépítési célokra van fenntartva. A beépíthetőség 20%-os, kivéve a tervezett szálloda helyszínén – ami teljes területnek mindössze 15%-a – érheti el a 30%-ot.

Amennyiben a szálloda nem épül meg, a teljes területen a 20%-os beépíthetőség érvényes. Jelenleg nincs végleges terv, de a mostani állás szerint a felszíni beépítettség nem fogja elérni az eredeti, 20%-ot sem. A területen négyszintes épületek emelhetők. A Révbe Érünk Egyesülettel való megállapodás szellemében azonban sikerült elérnünk, hogy a tulajdonos – ámbár semmi sem kötelezi erre – ennél egy szinttel alacsonyabb épületeket tervezzen. A korábbi tizenegy villaépület helyett csak kilenccel számolnak, de a jelentős csökkenés ellenére kértük a teljes lakásszám további mérséklését.

A tulajdonos a tájba illőség és a tihanyi épített örökség szelleméhez való igazodás érdekében elfogadta, hogy önként aláveti magát egy, az önkormányzat által felkért szakmai zsűri eljárásának. A településképi hozzájárulást egy magas színvonalú, a település értékeit és tradícióit tiszteletben tartó építész zsűri szakvéleményére alapozva adja meg az önkormányzat. Az önkormányzat ezen a módon is bizonyítja, hogy hozzájárulását nem személyes okok, ízlés, tetszés alapján, hanem rangos szakmai szereplők ajánlásával adja meg ezen a nagyon fontos területen.

A természetvédők másik aggálya, a terület vízháztartásának megzavarása sem sem indokolt. Az eredeti terv ugyanis egy mélygarázs megépítését is tartalmazta, de a tervezők szerint ez gátolta volna a földalatti vizek mozgását, ezért erről lemondtak.

A magántulajdonos az apartmanok illetve a szálloda megépítésére csak akkor kap engedélyt a kormányhivataltól, ha a terv megfelel a jogszabályi feltételeknek, így például a beépíthetőségi mutatóknak. A tervező a feladatot megoldásáról szólva kijelentette, hogy „nagy tisztelettel kell lenni mind a természeti, mind az épített örökségre. A tervezett belső parkot a Tihanyra jellemző táji karakter lehető legjobb megtartásával alakítjuk ki, lehetőség szerint az épületeken és utakon kívül minél több fa megtartásával”. A munkában a vonatkozó rendeleteken kívül igazodnak a Településképi arculati kézikönyv (TAK) ajánlásaihoz. A TAK kiemeli, hogy egyedi karakter megformálására kell törekednie a Tervezőnek, a múlt példáinak tiszteletben tartásával.

A szövetség szeretné elérni, hogy a teljes területre, vagyis a Kenderföldeken tervezett magánberuházásra és a Balatoni Kapu projektre környezeti hatásvizsgálat készüljön. A két beruházás esetében azonban az önkormányzat különböző kompetenciákkal, jogosultságokkal rendelkezik, ráadásul a környezeti hatásvizsgálatra kötelezett beruházások körét jogszabály határozza meg. Ezt az önkormányzat, de egyéb hatóság sem írhatja felül.

A Balatoni Kapu projekt esetében a jogszabály előzetes környezeti hatásvizsgálatot (EDV) ír elő, amelyet a Juglans Nigra Mérnöki Iroda el is készített.

A szövetség keresetlevele és közleménye többször hivatkozik „értékes”, több évtizede csaknem háborítatlan élőhelyek védelmére. Ez azonban megtévesztő. A Kenderföldek, miképp azt az elnevezés is mutatja, az egykori halászfaluban mezőgazdasági művelés alatt állt, kendert termesztettek itt. Idővel felhagytak művelésével, a Club Tihany szállodaépítése során pedig óriási mennyiségű, körülbelül nyolcezer köbméter sittet raktak le; ami harmincöt év alatt további hulladékhegyekkel növekedett. Tehát ma nem az őstermészet jelenik itt meg, hanem a szeméthalmon elszaporodó özönnövények: a szeder, a vadkomló, az iszalag és a zöld juhar, amelyek éppen az itt őshonos fafajtákat a molyhos- és cseres tölgyeket szorították vissza. A területen különben – a projekt előkészítése során a Pagony tájépítészeti iroda – minden nagyobb fát, egyesével felmért, kiértékelt. A felmérés alapján nyugodtan mondhatjuk, hogy az ebből a szempontból várható, negatív hatás nem jelentős.

Az előzetes tanulmány azt is megállapítja, hogy ezen a területen kétségtelenül várható kisebb mértékű „élőhelyvesztés”, de mivel ezek jelenleg hulladékkal szennyezett, nem természetes állapotú élőhelyek, a részbeni megváltozás nem tekinthető jelentősnek.

A szövetség szerint a meglévő parkolót kellene használni a tervezett, új parkoló megépítése helyett. Ezzel az a gond, hogy a jelenlegi parkoló közvetlenül a Balaton partján van, és egy teljesen, minden négyzetcentiméterre kiterjedő módon lebetonozott és leaszfaltozott terület. Itt éppen a természetes vízparti sávot szeretnénk visszaállítani, vagyis rehabilitálni ezt a nagyon értékes, már csak kevés helyén felellhető, közvetlen vízparti élőhelyet, kapcsolatot. A tervezett parkoló egy kevésbé értékes és kevésbé sérülékeny helyen valósul meg, és csak részleges szilárd burkolatot kap – éppen a környezet és a természetes állapotok megőrzése érdekében.

Ez a terület évtizedek óta beépíthető; közpark funkcióval szerepel a helyi építési szabályzatban. 2013-ban a település lakóit, mértékadó személyiségeit bevonva alkottuk meg jövőkép-koncepciónkat, amelyben már szerepelt a rév környékének rendezése és a közlekedési problémák megoldásának ez a módja. A tervek visszafogottságát és a környezet minél kisebb megterhelésének szándékát mutatja az is, hogy ezen a részen a beépítettség lehetséges mértéke 15%, de a projekt során ebből mindössze 5%-ot használunk majd ki.

Azt is látnunk kell, hogy Tihany területe korlátozott – nem bővíthetjük határait. A félszigetnek mindössze 7%-a építhető be, amit a jelenlegi településrészek lefednek. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park védett területe rovására nem lehet terjeszkedni. Ezért nem tudunk például új építési telkeket sem osztani a helyben letelepedni, építeni kívánó fiataloknak, gyermekeinknek sem.

A Balatoni Kapu projekt megvalósítására ez az egyetlen – és egyben megfelelő adottságokkal rendelkező – terület a félszigeten. Nincs alternatívája. Ez az az övezet, ahol a közlekedés évtizedek óta feszültséget okozó problémái kezelhetők. Tihany belterületeinek védelmét és a félsziget nyugalmát szolgáljuk, ha korlátozzuk, ill. megszüntetjük az átmenő forgalmat.  Ezzel nemcsak a helyi emberek egészségét, biztonságát, közterületeink és levegőnk állapotát védjük meg, hanem vendégeinkét is.

Tósoki Imre